A múltkori vörös kostoló eredménye igen szíven ütött, ezért mivel a pince takarítása közben két gyémántra bukkantam, hát nosza kapjunk még össze hozzá valamit, és 6 vörös cabernet csak összeugrott. Szokásunkhoz híven vakon random sorrendben jöttek, mi meg csak álltunk, illetve ültünk és bámultunk. Mert ez most egy kimagasló sor volt, és a névtelenségből jött a győztes a nagy nevek közé. A kostolók Wild Yeast WY, Borbetyár BB, Borvonó BV, Borkősav B, és vendégünk Bentonit BT ( red szakértő).

A kostolás eredménye:

B:

Érdekes volt és meglepetéssel zárult hisz a nagy nevek között egy kis pince nyert, de ami lényeges az összes bor rendben volt és borhibával nem találkoztunk. A két Bock nem vonult félre, sőt dacolva korukkal igen szép oldalukat mutatták. Csak jól emlékeztem hogy a 2000 előttí nagy magyar vörösborok minősége igen kimagasló volt, és még ma is tartják ezt.

A mezőny kiegyensúlyozott volt, a 2006-os Vylián volt ami kilógott egy kicsit, de a másik öt fej-fej melett küzdött. A legszebb mind hordóhasználatban, mind éretsségben, ízben eggyensúlyban az Eberhart volt. Gratulálok hozzá a készítőnek.

WY:

„Egy kicsit később tudom küldeni a kommentemet mert a kóstolót követő napon jelenésem volt egy balatoni zenei fesztiválon és most tértem haza, illetve jöttem rendbe. Igaz az is megérne egy mesét, de azt majd máshol, máskor. A veres kóstoló remek volt. A csapat egyben volt, külön örültem neki, hogy bentonit is megjelent, aki egészen sokat konyít a veresekhez. Így jöttek sorba a vakok: A kétezres Bock egészen mély színnel jött elém, nagyon tetszett a borsos feketeszedres ízvilág, kotányi vaniliarúddal tűzdelve, íze telt, tanninos, melengető alkesszal. A Vylyan cabsav 3,2-re volt jó, kicsit fülledtséggel kezdett, majd a kesze kusza illatvilág folytatódott, aztán ízben jöttek a erdei gyümik, de kicsit diszharmónikus volt nekem. Aztán jött a vén róka Bock ázott lónyereg illattal, jó hordóhasználattal felépített vancsival. Mélynek és elegánsnak jegyzetem fel és még azt is odaírtam, hogy habár szépen összeállt még van ideje, ami egy 12 éves borra nézve azért igencsak megtisztelő. Nálam a kóstoló győztese a villányi vörös volt. Nekem kerek, csiszolt és egyensúlyban lévő bort mutatott. Nagyon jó volt inni, a tanninosság nem szólózott úgy mint a többiben. Volt akinek ez nem tetszett nekem viszont igen. Az Eberhardt nálam nem kapott túl magas pontot, mert a fa toast jelleget adott és befedett mindent. És még kicsit üresnek is éreztem. Dehát ezért jó az átlag pont, mert az korrigálja a kiugró eredményeket. Végül a Mala cabsav sokismeretlenes egyenletével birkóztam, és itt is a tannin győzött. Nagyon nagy borok voltak ezek. Később visszakóstolva már más oldalukat is mutatták. Egy kóstolás márcsak ilyen egy-egy pillanatnyi állapotot lehet értékelni...”    

 BB:

"Azt kijelenthetem, hogy a globális felmelegedés pozitív  hatásaira nincs is szükség vörösboros borvidékeinken,  hisz elég időben szüretelni, időben palackozni majd  időközönként kóstolni is, ezen remekműveket, melyekről  összességében fajtától és évjárattól függetlenül, én  csak felejthetetlen élményeket kaptam. Bár, mindig  szkeptikus voltam a három év után 6 puttonyos aszúk  árában értékesített vörösborokkal szemben, de ez most  cáfolatra talált. Harmónikus, precíz, tiszta, fajtajellegeiben  tomboló vörösök Villányból. Pedig kritikusan álltam ezen  kérdéskörhöz....is, hisz az előrevisz. 

Nálam az abszolút top: Mohácsi  Ebenhart pince 2006  Cabernet Franc-ja. Életpályályának csúcs-periódusának is  csúcspontján csücsül ez a bor, szerintem kár, hogy a világ  könnyen elmegy ilyen borok mellett! .... Hozzánk is a szerencse folytán került... Emberek kóstoljatok  nónémebb termelőktől is! Természetesen gratulálok a már  korábban megízlelt Vylyan, és Bock érett tételeihez is. Nagyon tetszettek!"